Van-e egyáltalán szükség ma még irodaházakra? És ha igen, be tudjuk-e igényeit szorítani műemléki épületek védettségi korlátai közé? A pandémia óta semmi sem ugyanaz, mint régen – a munkahelyi szokásokra azonban ez sokszorosan elmondható. Mégis az irodapiacon mégsem tapasztalható olyan mértékű visszaesés, mint amit az otthoni munkavégzés elterjedésének aránya alapján várni lehetne. De hogyan és miért van ez? 

„A Covid időszakot követően valóban megfigyelhető volt a bizonytalanság a bérlők részéről. Ez napjainkra tisztul és látjuk, hogy maga az irodaházra, mint épülettípusra szükség van. Egy valami azonban tény: kicsit más keretek között fog működni a jövőben.  – meséli általánosságban Angel Gábor. „Nyilvánvaló, hogy a korábbi, racionális munkahelyi kiosztások már nem működnek tovább. Az iroda egy otthonos –, és ami még fontosabb – flexibilis, változatos lehetőségeket kínáló helyszínné alakult. Sokan heti több napot otthon dolgoznak, ezért magát a működési gyakorlatokat is újra kellett gondolni. Bérlőink sokkal változatosabb irodaterekkel csábítják vissza a kollégáikat a munkahelyre, szemben a korábban megszokott homogén és egyszerűbb s megoldásokkal. A kevesebb munkahelyen töltött idő értelemszerűen a szükséges alapterület csökkenésével jár, ami viszont azt jelenti, hogy megszűnhetnek a dolgozók számára biztosított fix munkaállomások és a cégek elmozdulhatnak a „shared desk” megoldás irányába, ahol a dolgozók oda ülnek, ott dolgoznak, ahol akarnak. A változatos munkaterek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a dolgozók megválasszák az adott napi munkavégzésükhöz leginkább illeszkedő munkakörnyezetet. Amikor épp el kell mélyedni a munkában, akkor rendelkezésre állnak akusztikusan védett csendszobák; ha kollaborációra van szükség, akkor foteles, komfortos tárgyalókat nyújtunk, ahol akár a lehető legegyszerűbben csatlakozni tudnak megbeszélésekhez online módon is a kollégák. Mindemellett ugyanúgy látunk „régi típusú” munkaállomásokat is, hiszen vannak, akiknek még mindig ezen keretek között megszokott a munka. A lényeg tehát, hogy korlátok helyett bármi is az igény, a dolgozó instant találhasson rá opciót. Ilyen változatosság otthon nem áll rendelkezésre, így könnyebben választják újra az irodaházat a home office helyett.”

Tény azonban, hogy a Liget Center esetében egy meglévő épületcsoportról volt szó, amelynek kongresszusi/auditóriumi traktusa előadótérnek épült eredetileg és nem irodának. Ha ez a kihívás nem lenne elég, akkor újabb próbatételt jelent az egykori MÉMOSZ-székház műemléki védettsége is, így fejlesztőként rendhagyó módon kellett kialakítani a 21. századi feltételeket.

„Azért is volt érdekes meglévő épülettel dolgozni – folytatja Angel Gábor –, mert az újépítések standardjai, a bútorozási normák és sablonok, a tratkusmélységek ebben az esetben borultak. A szokottnál is több fantáziára volt szükség ahhoz, hogy egy kortárs irodaházat hozhassunk létre az adott komplex technológiai igények mentén, méghozzá történeti keretek között. Paradoxon, de egyúttal ez is adott bizonyos szabadságot nekünk. A tervezés során ugyanis nem a végletekig racionalizált leghatékonyabb ültetési metódusokból kellett kiindulnunk, hanem a meglévő, nagyvonalú terek szolgáltatták a kiindulópontot és hozzájuk idomulva kellett kitalálnunk a minél hatékonyabb és komfortosabb megoldást.”

A WING Zrt. a teljes épületegyüttest – azaz nem csupán a Dózsa György úti szárnyat, hanem az addig teljesen kihasználatlan auditóriumi tömböt – 2018-ban vásárolta meg, és 2021-ben hosszú távú megállapodást kötöttek már a bérlővel is, mely nem más lett, mint az RTL Magyarország: „Az alapkoncepció már megszületett, amikor kiderült, hogy az ország egyik legnagyobb médiavállalata költözne a falak közé. Ez alaposan átírta a folytatást, újra kellett gondolni főként a technológiai feltételeket, a különböző speciális gépészeti igényeket, és minden olyan területet, ami egy stúdiónak és szerkesztőségének szükséges.”  

„Az Auditorium épület eredetileg egy zárt doboz volt, korábbi funkciójából adódóan nem engedett be természetes fényt, ezt már az RTL-től függetlenül is meg kellett oldanunk. Az RTL-lel a konkrét technológiai igények jelentettek további kérdéseket. Gondolni kell itt a kamerák, reflektorok nehéz szerkezeteire, azok különleges statikai kívánalmaira. A lámpák, a monitorok, a ledfalak gépészetére, az átlag irodaháznál igényesebb huzat- és légáramlás megoldásokra. Egyszerű példával szemléltetve mindezt: egy hírbemondó homloka nem gyöngyözhet a képernyő előtt a lámpák hőjétől, viszont a klímának nem lehet minimális hangja sem a felvételeken. A kamera mindent lát, a mikrofon mindent hall. Egymásnak ellentmondó feltételeknek kellett tehát megfelelni, de nekünk volt ebben bőven tapasztalatunk, a WING fejlesztése többek között az MTVA székháza is.”

Ezen óriási gépészeti igényeket olvasva nem az lenne az első gondolatunk, hogy zöld projektről van szó. Kétségtelen tény viszont, hogy eleve egy épület újrahasznosításáról beszélünk, amelynél ma aligha van környezettudatosabb lépés Budapesten. Emellett az egész irodaház „A” energetikai minősítést nyert el, melynek egyik oka, hogy a meglévő arányokon, geometriai kontúron belül sikerült hőszigetelést beépíteni az auditórium homlokzati burkolata alá. A gépészet mindemellett a legkorszerűbb hőszivattyús rendszerre épül, és a Classic épület tetején napelemek is elhelyezésre kerültek, így emiatt is a megújuló energia van többségben. Maga a gépészet az arányok miatt újfent az auditórium belső tereiben, illetve az új Liget Center Vitrum fejlesztés tetejére lett elhelyezve. Utóbbi a műemléki épületegyütteshez vizuálisan szervesen kapcsolódó, de önálló boutique-iroda a belső udvarban. Mivel újépítésű projektről beszélünk esetében, a fenntarthatóság kérdése itt már nyomatékosabbá válik.

„A területen volt már egy meglévő mélygarázs és arra ráépítve hoztuk létre a Vitrum új tömegét, tehát nem vettünk el zöldterületet a természettől – reflektál minderre a vezérigazgató-helyettes.  „Ennek az irodaháznak az üvegburkolatai a legmodernebb, háromrétegű üvegekből készültek, ráadásul az irodaterek négy oldalról végig üveghomlokzatot nyertek el, azaz rendkívül alacsony a világításigénye. Mondanom sem kell, hogy ebben az esetben is környezettudatos gépészetet alkalmaztunk”.

A fenti szempontokat ráadásul szigorú műemléki korlátokkal is kompromisszumba kellett hozni. A kivitelezés ebből a szempontból kritikus, hiszen hiába ismerjük az eredeti terveket – régen a dokumentációk nem voltak olyan szinten mint ma, így a helyszínen derül ki valójában, mi is került megépítésre pontosan. Ez számtalan meglepetést ígér, ilyenkor szó szerint feltárni, felfedezni kell a házat.

„Amikor a Dózsa György úti szárnnyal együtt megvettük az auditóriumot is, tudtuk, hogy rengeteg kihívás lesz, de kitartottunk amellett, hogy mindez komoly vonzerő is egyben a lokációval együtt. Voltak már korábban műemléki fejlesztéseink, de modernista örökséggel még nem dolgoztunk. Folyamatosan értek minket a váratlan fordulatok. Például ki kellett cserélni az említett mélygarázs régi alapozását az új irodaszerkezet érdekében. Az auditóriumi rész nézőterének bontásakor pedig előkerült derék magasságban húzódó vasbeton födém szerkezet. Az ilyen meglepetésekre a helyszínen, a tervezők és a kivitelező bevonásával kellett megoldást találnunk.

Amire én kiemelten büszke vagyok ebben a projektben az az, hogy ezen akadályok viszonylag gyorsan és minél egyszerűbben oldódtak meg és ez kizárólag a fejlesztő, tervező, kivitelező és a bérlő összhangja miatt történhetett így. Sokszor helyben, gyorsan és egyetértésben kellett dönteni úgy, hogy mindenki szem előtt tartotta azért a saját szempontjait is, de tudtuk, hogy a végcél közös. Az RTL is tisztában volt azzal, hogy egy műemléki épületbe költözik és rugalmasnak kell lennie olykor néhány dologban. Minden felmerülő meglepetést konstruktív párbeszéddel tudtunk kezelni és ezért is tudtuk átadni határidőre az komplexumot.”

Az RTL már birtokba vette a Dózsa György út és a Városligeti fasor sarkát. A Nagytétényi úti székhelyüktől függetlenül is ki lehet jelenteni, hogy igazán ideális, könnyű megközelíthetőségről van most már szó. Belsőépítészeti megoldásokat tekintve nincsenek fix asztalok, de bárki kialakíthatja magának az állandó helyét is, ha szeretné. Nagyvonalú terek, az átriumban irodaöblök, és a LAB5 által teremtett elképesztő hangulat fogad a TIBA Stúdió példaértékű építészetében. „Szűk helyett izgalmas tárgyalók, látványos étkezők, a város egyik legszebb panorámája és a sort folytathatnám – a kollégákat bizony ilyen helyekkel lehet visszacsábítani az otthoni munkavégzésből.”